Olvasták: 2464

A Galilei holdak


Naprendszerünk legnagyobb bolygója, a Jupiter körül számos kisebb-nagyobb hold kering. A négy legnagyobb közülük kiemelkedő jelentőségű: felfedezésük és mozgásuk vizsgálata a Naprendszer működésének megismerését nagyban segítette.  Ezek a Galilei-holdak. Névadójuk, Galileo Galilei, e holdak vizsgálata révén jutott el arra a következtetésre, hogy világunk nem geocentrikus.


A Jupiterhez legközelebb kering az Ió, a következő az Európa, majd a Ganymedes, végül a Callisto. Mindegyik hold megközelítőleg a Jupiter egyenlítője körül kering. A négy közül három 1:2:4 arányban rezonanciában áll egymással, mégpedig úgy, hogy amíg a Ganymedes egy teljes kört tesz meg a Jupiter körül, addig az Európa pontosan kettőt, az Ió pedig négyet.

A Ganymedes a Naprendszer legnagyobb holdja, még a Merkúr bolygónál is nagyobb, de tömege mégis csak fele akkora. A holdat különössé teszi felszíne, melynek egyik oldalán becsapódások, másik oldalán sávos vájatok láthatók. A hold magja vélhetően vasérc tartalma miatt mágneses.

 



A legtöbb becsapódással rendelkező hold a Callisto, melyen egy, a gyűrűivel együtt kb. 3000 km átmérőjű becsapódás  található. A felszíne por és jég keveréke. Valószínűleg ez a bolygó mutatja a Naprendszer legöregebb arculatát, mivel hozzávetőleg négymilliárd éve nem változott a felszíne.

Az Európa hold rendkívül érdekes, mivel rianásokkal tarkított jégpáncélja alatt vízóceán található.. Ez a víztömeg nem fagy be. a Jupiternek köszönhető árapály jelenség következtében. Reményeink szerint itt egyszer megtaláljuk az élet csíráját. A NASA olyan leszállóegység küldését tervezi, mely rést olvasztana a jégpáncélon. Így egy tengeralattjáró lemerülhetne az óceánba. Reméljük a közeljövőben véghezviszik ezt a projektet, és több információnk lesz az esetleges víz alatti életformákról az Európa holdon.

Az Ió a legaktívabb hold az egész Naprendszerben. Felszíne állandó mozgásban van, több száz vulkán és lávafolyás tarkítja. Ezek a vulkánok kéndioxidot és ként lövellnek a magasba. Ezek teszik az Iót a legszínesebb holddá. Egy nagy energiájú plazmagyűrű köti össze az anyabolygóval, mely végigkíséri a körpályán. Érdekessége, hogy  felszíne a Föld hajdani felszínére emlékeztet, kihűlése előtt.

Ezek a holdak rendkívül fontosak lehetnek az emberiség léte szempontjából. A távoli jövőben, vajon fel tudjuk használni az Ió körüli kimeríthetetlen energiát vagy az Európa vizét?

 

 

 

Cimkék: Jupiter, naprendszer,