A flotta útideje csökkenthető kutatással! Fejleszd ki az utazási elméleteket!

Üstökös szigonyozás a NASA-tól: Egy számszeríjhoz hasonló szerkezettel anyagmintákat próbálnak majd gyűjteni.

A NASA Dawn nevű űrszondája négy év utazás után elérte a Vesta aszteroidát, és elképzelhető, hogy egy bolygót talált helyette.

Az újonnan felfedezett Lovejoy üstökösnek 2011. december 15-én kellett volna belezuhannia a Napba, de a kométa "legyőzte" a csillag erejét.

Körülbelül ezer olyan méretű aszteroidát vett nyilvántartásba az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), amelyek akár katasztrófát is okozhatnak, ha túl közel kerülnek a Földhöz.

Bolygóméretű objektum tűnt elő a semmiből a Merkúr közvetlen közelében egy napkitörés hatására! A NASA vizsgálódik!

Két külön elhelyezett gyémántlapka között, szobahőmérsékleten hoztak létre kvantumcsatolt állapotot!

A NASA szakemberei szerint a Kepler 22b nevet viselő bolygó - elviekben - alkalmas lehet arra, hogy benépesítsük.

Mégsem 2012-re jósolják a világvégét a maják kutatók szerint. A maja naptár szerintük csupán egy korszak végét jelöli a 2012-es évszámmal, az apokalipszisről szóló jóslat pedig csalás.

Vészjósló adatok: lassul a Föld forgása. A lassulást a tudósok már tényként kezelik, a laikusok pedig a világvégétől tartanak.

A legélhetőbb "bolygók" listáját egy felmérés szerint a Titán nyitja, őt követi a Mars, az Europé - ahol nemrég "vékonyabb" jégréteg alatt folyékony nagy tavak létét érzékelték.

A NASA marsautója egy fényes, vizes ásványt kapott lencsevégre. A vizsgálatok után egyértelművé vált, hogy folyékony vizet rejthet a vörös bolygó!

Egy háromszoros földtömegű gázfelhő tart a galaxisunk közepén található szupermasszív fekete lyuk felé. A találkozáskor a felhő darabokra szakad, és kb a felét nyeli el végleg.

A NASA nyilvántartása szerint az elmúlt 40 évben 517 kölcsönadott, idegen égitestről származó kőzet tünt el! Elvesztették vagy a fekete piacon landoltak?

Meteoritok értek földet egy kenyai kávéültetvényen, Lengyelországban pedig egy épület tetejét ütötte át az űrből érkezett jövevény.

A NASA űrszondája furcsa üregeket fedezett fel a Merkúr felszínén, a különböző méretű horpadások eredetét csak találgatják a szakemberek.

Újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió. Kossuth, Hofi és Kincsem is az égre került.

A Neptunusz 2011. július 12-én az űr ugyanazon pontjára érkezett, ahol 1846-ban felfedezték, azaz egy neptunuszi év telt el azóta.

A Naprendszer kialakulását szimuláló új modell szerint a Mars azért sokkal kisebb a Földnél, mert a fiatal Jupiter az anyag jelentős részét elragadhatta onnan.

A Neptunusz pályáján túl keringő Haumea törpebolygó két kis holdjának felszínén kristályos vízjeget mutattak ki az Európai Déli Obszervatórium egyik nagy távcsövével.

A Pluto légkörében sikerült azonosítani a szénmonoxidot. Meglepetésre egyébként maga a légkör sokkal kiterjedtebbnek bizonyult, mint eddig gondolták.

Lópatkó alakú pályán kíséri a Földet egy új kisbolygó.

Egy új elmélet szerint a Földet a Hold kialakulását előidéző becsapódást követően további nagyobb égitestek is eltalálták, melyek közül a legnagyobb akár a Pluto méretét is elérhette.

Meleg hasadékokat találtak a Szaturnusz pöfékelő jeges holdján, az Enceladuson, melyet az eddigi legrészletesebb hőtérkép igazol.

Intő jel a Vénusztól a Föld számára! Számítógépes szimulációval sikerült modellezni a kén-dioxid megjelenését a Vénusz légkörének felső rétegeiben. Tudósok ezzel a módszerrel akarták csökkenteni a globális felmelegedést a Földön.

A két bolygó atmoszférája közötti különbség óriási, egy új kutatás szerint azonban a villámok mégis teljesen hasonló folyamat eredményeként keletkezhetnek a Föld és a Vénusz légkörében.

A NASA új mérési eredményei alátámasztják azt az elképzelést, hogy Phobos nevű holdjának anyaga egy ütközés eredményeként szakadhatott ki a vörös bolygóból.

A legnevezetesebb üstökösök többsége nem a Nap, hanem más csillagok körül alakult ki és onnan kerülhetett át a Naprendszerbe.

Laboratóriumi kísérletek alapján az Uránusz és a Neptunusz belsejében szilárd darabokból és olvadékból álló gyémántréteg létezhet.

A bolygókeletkezés jelenlegi modelljei szerint szülőbolygónk nem is létezhetne. Egy új számítógépes szimuláció azonban feltárta, hogyan menekülhettek meg a belső bolygók, köztük a Föld is.

Friss adatokat felhasználva a NASA tudósai újraszámították az időről-időre veszedelmes közelségbe kerülő Apophis kisbolygó pályáját. Az eredmények jelentősen csökkentették a korábban 2036-ra előrejelzett becsapódás valószínűségét.

Három űrszonda is igazolja a holdi víz létezését. A korábban száraznak tartott Hold felszínén víz található, bár mennyisége közel elhanyagolható: egy liter vizet egy egész futballpálya nagyságú területről kellene összegyűjteni.

Hova lett az ősi Vénusz vize? A napjainkban életre alkalmatlan belső bolygószomszédunk valaha sokkal jobban hasonlított a Földre.

Norvég kutatók kimutatták, hogy a sarki fény intenzitáseloszlása a két féltekén teljesen aszimmetrikus, ami ellentétben áll azzal az általánosan elfogadott feltételezéssel, hogy a két jelenség egymás tükörképe.

Mikroszkopikus skálájú folyékony víz is lehet a Marson, amit elméletileg akár élőlények is felhasználhatnak a bolygón.

Közel 50 km-es holdkrátert neveztek el Hevesy Györgyről, a kémiai Nobel-díjjal jutalmazott magyar származású tudósról égi kísérőnk északi pólusvidékén.

Kisbolygó csapódott be Észak-Szudán felett, amely biztonságos magasságban égett el a légkörben. A becsapódott égitestet többen megörökítették órákkal az esemény előtt.

Az elmúlt évek megfigyelései szerint a 28 éve utazó Voyager-1 a várakozásoknak megfelelően belépett a Naprendszer határát jelző zónába. Ebben a térségben a napszél erősen lassul, amint a csillagközi anyaggal ütközik.